Természeti állapot, társadalmi szerződés

Természeti állapot, társadalmi szerződés – abszolút uralom. Thomas Hobbes

Hobbes élete

Hobbes élete (folytatás) – Cromwell kora

A hobbes-i politikai gondolkodás forrásai

(korélmények) Vallásháborúk a reformációt követően „döntetlenre” végződnek: következésképpen együtt kell élni a más-más vallásúaknak Polgárháború Püspöki rendszer: államegyház, ahol a főpapok irányítják a vallási életet és a király az egyház feje Presbiteriánus rendszer: vallási vezetők egyben világi vezetők is; a presbiterek szigorú erkölcsi elvek követésére kényszerítik a híveket Independensek: az állam által megszabott kereteken belül az egyház szabad, de nincs világi hatalma (Cromwell ennek a rendszernek a híve és Hobbes is a Leviatánban (szkepticizmus) Az ember képtelen egyetértésre jutni morális igazságokat illetően: Tacitus, szkeptikusok, sztoikusok a divatos hivatkozások Justus Lipsius; Michel de Montaigne a meghatározó modern gondolkodók

Szkepticizmus

Sem a fizikai világ nem megismerhető – az érzékszervek pontatlansága okán – sem egységes erkölcsi világ nem lehetséges – a kultúrák különbözősége – okán. Pürrhon és Karneádész javaslata: ataraxia – a véleményalkotás fölfüggesztése és érzelmi elhárolódás mindentől Sztoikusok javaslata: apatheia – a bölcsesség csak a tökéletesen érzelemmentes állapotban érhető el

Justus Lipsius és Montaigne nyomában

„Miféle jóság az, amelyet egyik nap még – látom – tisztelnek és becsülnek, de másnapr teljesen elértéktelenedik, úgyhogy már egy folyón átkelni is bűnnek számít? Miféle igazság az, amely a hegyeken innen érvényes, de túlnan már hazugságszámba megy?” (Montaigne) Lipsius és Montaigne egyaránt az önfenntartást tekintik a legnagyobb bölcsességnek, melyet az ember tanusíthat.

Hobbes politikai filozófiája

Kiindulópont: Természeti állapot. Analitikus (nem történeti) eszköz: egy politika előtti állapot feltételezése, melynek jellemvonásai a jogos politikai uralom kialakítását (a politikai társadalom megteremtését) igazolják. A természeti állapotban az emberek joga mindent megtenni önfenntartásuk érdekében (a halál biztos, a túlvilág bizonytalan, a halál elkerülése a jogunk). Minthogy nincs általánosan elfogadott tekintély, mindenki saját maga ítéli meg, hogy mi az, ami önfenntartásához szükséges. Az egyéni ítéletek az önfenntartás kapcsán, a „háborús közállapotokat” eredményezi (mindenki háborúja mindenkivel, „homo homini lupus”) Ennek az állapotnak a következménye a nyomorúság és szűkösség.

A természeti állapot

Következmény: nem az emberek jóindulatán múlik a háborús közállapotok megszüntetése – minthogy mindenki maga ítéli meg önfenntartásának eszközeit, ezért óhatatlanul bekövetkezik a harc. (Én is tudom mit akarok a másiktól és azt is tudom, hogy ő is akar valamit tőlem.) Következtetés: Csak úgy szüntethető meg a háborús állapot, ha szuverenitásunkat átadjuk egy abszolút tekintélynek. Az önfenntartásra vonatkozó egyéni ítéleteink jogát átadjuk egy olyan tekintélynek, mely képes helyettünk az önfenntartásra vonatkozó közítéletet megfogalmazni.

A természeti állapot jellemzéseLeviatán, XIII. fejezet

Háború helyett Biztonság Ebből világosan következik, hogy ameddig nincs közhatalom, amely mindenkit kordában tart, addig az emberek olyan állapotban élnek, amit háborúnak nevezünk, ez pedig mindenki háborúja mindenki ellen. Mert a háború nemcsak csatákból vagy harci cselekményekből áll, hanem abból az időtartamból is, amelynek folyamán a harci szándék kellőképpen közismert. Ezért az idő fogalma ugyanúgy hozzátartozik a háború lényegéhez, mint az időjáráséhoz. Mert amiképpen a rossz időjárás lényegét nem egy-két záporeső, hanem a több napon át tapasztalható esőre való hajlam jelenti, azonképpen a háború lényege sem a tényleges harci cselekményekből áll, hanem az ezekre vonatkozó, ismeretes szándékból azon egész idő alatt, amíg ennek ellenkezőjéről nem lehet meggyőződni. Minden más idő - béke. Következésképpen mindaz, ami a háborús időkre érvényes, amikor minden ember mindenkinek ellensége, ugyanaz érvényes arra az időre is, amikor csak annyi biztonságunk van, amennyit saját erőnk és találékonyságunk nyújt nekünk. Ilyen körülmények közt nincs helye a szorgalomnak, mert a gyümölcse bizonytalan, ezért aztán nincs se földművelés, se hajózás, se tengeren túlról behozott áru, se kényelmes épület, nincsenek nagy erőt igénylő tárgyak ide-oda szállításához szükséges eszközök; semmiféle ismeretszerzés a Föld ábrázatára vonatkozóan, se időszámítás, se művészetek, se irodalom, se társadalmi érintkezés, s ami a legrosszabb: örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget...

Az állam létrejötteXVII. fejezet

Ebben rejlik az állam lényege, amely - hogy meghatározzuk - egyetlen személy, akinek cselekedeteit illetően egy nagy emberi sokaság minden egyes tagja egymással kötött kölcsönös megállapodás alapján megbízónak tekinti magát avégett, hogy e személy mindannyiuk erejét és eszközeit a béke és a közös védelem érdekében úgy használhassa fel, ahogy célszerűnek tartja. Az ennek megtörténtével egyetlen személlyé egyesült sokaságot ÁLLAMnak, latinul CIVITASnak nevezzük. És így születik meg az a nagy LEVITÁN, vagy hogy tiszteletteljejesebben fejezzem ki magamat, az a halandó isten, amelynek - a halhatatlan Isten fennhatósága alatt békénket és oltalmunkat köszönhetjük. Mert ennek a minden egyes állampolgár által ráruházott megbízatásnak birtokában akkora hatalommal és erővel rendelkezik, hogy a megfélemlítés eszközével élve mindenki akaratát a belső békére és a külső ellenséggel szembeni kölcsönös összetartásra irányíthatja.

Utalás Jób könyve, 41. fejezetére, a mindent elnyelő tengeri szörnyre.

A természeti állapot

Következmény: nem az emberek jóindulatán múlik a háborús közállapotok megszüntetése – minthogy mindenki maga ítéli meg önfenntartásának eszközeit, ezért óhatatlanul bekövetkezik a harc. (Én is tudom mit akarok a másiktól és azt is tudom, hogy ő is akar valamit tőlem.) Következtetés: Csak úgy szüntethető meg a háborús állapot, ha szuverenitásunkat átadjuk egy abszolút tekintélynek. Az önfenntartásra vonatkozó egyéni ítéleteink jogát átadjuk egy olyan tekintélynek, mely képes helyettünk az önfenntartásra vonatkozó közítéletet megfogalmazni.

Login using your SlideFinder account

Or use your third party provider to login

Természeti állapot, társadalmi szerződés – abszolút uralom. Thomas Hobbes