Magyarország Hőmérsékleti Viszonyainak Változásai 1755-től napjainkig Sőreg Ádám XXI. Metnet Találkozó és Szabadegyetem – Budapest – 2012. január 28. 1934.
Magyarország Hőmérsékleti Viszonyainak Változásai 1755-től napjainkig Sőreg Ádám XXI. Metnet Találkozó és Szabadegyetem – Budapest – 2012. január 28. 1934.
Hogyan befolyásolja mindennapi életünket az éghajlat változása?
KIVÁLTÓ OKTÓL FÜGGETLENÜL VÁLTOZIK: A hőmérséklet, csapadékmennyiség, stb. átlagértéke, több évtizedes terjedelme Különböző meteorológiai szélsőségek előfordulásának gyakorisága Mindez hatással van egyes gazdasági ágazatok (mezőgazdaság, közlekedés, idegenforgalom) teljesítményére Életvitelünkre, egészségünkre AZ EMBERI TÖRTÉNELEM KEZDETE ÓTA ALKALMAZKODUNK E VÁLTOZÁSOKHOZ
Magyarország éghajlattörténetének nyomában
Réthly Antal életműve (1879-1975) Közvetett források nagy tömegben, emellett kis számú műszeres megfigyelés is Berkes Zoltán, Kakas József (~1946-66) Budapest hőmérsékleti idősora 1780-tól, néhány állomás az 1870-es évtizedtől 1960-ig Rácz Lajos (1990-es évektől) Az elmúlt évszázadok éghajlatváltozásainak rekonstrukciója Réthly életműve nyomán OMSZ napjainkbeli kutatásai csak az 1901 utáni időszakot vizsgálták Szentimrey Tamás, Szalai Sándor (2001) Domonkos Péter, Tar Károly (2003)
Miért maradhatott az 1901 előtti időszakből származó adathalmaz nagyrészt feldolgozatlan?
Leggyakrabban három indokot olvashatunk, amelyek kivétel nélkül pontatlan állítások ... Éghajlatváltozás kérdésének közismertté, ” népszerűvé” válása vs. Alacsony érdeklődés hazánk éghajlati múltja iránt (?)
Részlet az OMSZ éghajlati információs oldalairól - http://owww.met.hu/eghajlat/eghajlati_adatsorok/de/Navig/Index2.htm
„A XX. században általában már mindenütt a ma is használatos zsalus, ún. angol típusú hőmérőházakban folytak a mérések” – tömeges átállás 1923-1935 között „A XX. század elejétől állnak rendelkezésre napi minimum és maximumhőmérsékleti adatok” – 1920-as évek vége előtti időkben csak 5 ilyen állomás létezett „Száz évet jóval meghaladó mérési sor csak kevés helyről állt volna rendelkezésre” – a 100 évnél hosszabb adatsorok száma 20db, 11 pedig 150 éven felüli időtartamú
Hőmérsékletemelkedés a 20. században –eltérő álláspontok
Szentimrey-Szalai (2001) és Domonkos-Tar (2003) ugyanazt a módszertant alkalmazva jutott teljesen más eredményre – kétszeres az eltérés következtetéseik között Domonkos Péter és Tar Károly álláspontját erősíti meg az OMSZ inhomogenitásoktól nem mentes 4 adatsorának átlaga is +0,31°c +0,34°c +0,68°c dT (°C/évszázad)
Mindez a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia sorait olvasva nem mutatkozik
„Magyarországon a globális átlaghőmérséklet 1°C-os emelkedése a helyi átlaghőmérséklet 1.5°C-os emelkedését vonj maga után” – következtetés: hazánk ”különösen veszélyeztetett” Magyarország: +0.31-0.68°C / 100 év Világátlag: +0.6°C / 100 év Hol találjuk a fenti állítás empirikus bizonyítékát? HadCRUT3
Mit tud nyújtani egy 1755-től 2011-ig terjedő országos középhőmérsékleti adatbázis?
Magyar szakirodalomban először jelenik majd meg 250 évnél is hosszabb időszakot felölelő meteorológiai adatsor Átláthatóság, transzparencia – 35 állomás hosszú adatsorának feldolgozása, majd az adatok teljeskörűen nyilvánossá tétele Új módszertani eszközök: intervallumbecslés, a korábbi „lineáris trendfüggőség” feloldása, asszimetrikus homogenizáció használata Átértékelheti a klímaváltozás és a társadalmi-gazdasági fejlődés kapcsolatát Eszmei érték, tiszteletnyilvánítás a 18-19. század észlelőinek
Eltérő időtáv, eltérő konklúzió Nyári átlagos maximum- hőmérséklet változása 1975 és 2004 között Országos középhőmérséklet nyáron (1755-2011) 1975 Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Forrás: saját kalkuláció, részletezés később °C
Út a kezdetektől az országos középhőmérséletek meghatározásáig
Régi megfigyelések felkutatása Hosszú idősorok összeállítása Adatsorok egyöntetűvé tétele, korrekciók, hibabecslés menete Országos középhőmérséklet számítás, eredmények kiértékelése Összehasonlítás már megjelent kutatási eredményekkel
1. Régi megfigyelések felkutatása, kiegészítő információk gyűjtése
A magyar meteorológia mérföldkövei
1755: rendszeres meteorológiai mérések kezdete a Nagyszombati Egyetem matematikai tornyában 1780 január: legrégebbi hőmérsékleti adatok Budáról 1850-es évek: Bécsből szervezett mérőhálózat kb. 8-10 állomással 1870: megalakul a M. Kir. Meteorologiai és Földdelejességi Intézet -> OMSZ 1908 május: a kalocsai állomáson kerül első alkalommal rendszeresítésre angol hőmérőház
Milyen információkra van szükség?
Középhőmérsékleti adatok napi vagy havi bontásban, „tetszőleges” helyszínről Az észlelések pontos időpontja (pl. helyi középidő szerint 6-14-22 óra) A létező legrészletesebb ismertető a műszerek típusáról, elhelyezéséről, beleértve az árnyékolási módszert is Amennyiben lehetséges, havi abszolút szélsőértékek visszafejtése (5 állomás esetében)
Régi megfigyelések a Kárpát-medencében és környékén (teljesség igénye nélkül)
Sz. Időszak Helyszín Észlelő neve és foglalkozása 1 1717-20 Eperjes Reimann János Ádám - orvos 2 1755-61, ‘63, ‘66 Nagyszombati Egyetem Weiss Ferenc - egyetemi tanár, jezsuita szerz. 3 1767-99 Kremsmünsteri Apátság benedekrendi szervezetesek 4 1775-1847 Bécs, Csillagvizsgáló - 5 1780-1849 Budai Vár/Gellérthegy Weiss, Tauchert, Pasquich, Kmeth, Tittel és tsai. 6 1780-1801 Miskolc Benkő Sámuel - orvos 7 1780-1803 Temesvár Klapka Károly József - gyógyszerész 9 1813-54 Gyula Tormássy Lajos - orvos 10 1819-32, 1835-53 Pécs-Belváros Patkovich József orvos és Ritter von Berks bányamárnök 11 1830-47 Oraviczabánya - 12 1832-72 Ungvár Hackl András - orvos 13 1835-40, 1843-45 KolozsvárCsillagvizsgáló Hornyai 15 1838-47 Székesfehérvár Hódosi Karácsony Antal földesúr 19 1851-67 Eger, Líceum Montedégoi Albert Ferenc - csillagász 25 1865-77 Baranyavár Markovics Károly
Források a központilag szervezett megfigyelések korában és előtte
1755-től 1870-ig összesen 25db helyszín Egyedi úton kiadott könyvek Eredeti észlelési ívek Kéziratok Másodlagos források (pl. korabeli újságokban havi rendszerességgel közölt adatok) 1850-től napjainkig összesen 35db helyszín K.k. Central-Anstalt für Meteorologie (1850-70) OMSZ meteorológiai évkönyvek (1871-1989) Időjárási havijelentés Magyarországról (1934-1995) Global Summary of Day (GSoD) adatbázis 1973-tól
Források - korai nyomtatványok
Források – kéziratok
Patkovich József, Pécs, 1849. január 1780. január, Buda, Weiss Ferenc jegyzetei
Comments