A magyarok elődeiről és a honfoglalásról&#214

A magyarok elődeiről és a honfoglalásról Összefoglaló

Hazafi, aki jogot véd, nacionalista, aki jogot sért!Illyés Gyula A magyar őstörténetről régészeti források és korabeli írott források nincsenek! Csupán analógiák és visszavetítések segítségével alkothatunk képet! Az őshazaelméletekkel Dunát lehet rekeszteni! Az őshaza és az eredet-kérdés sajnos mindig politikai kérdés volt!

Honnan van a nevünk?

Európa legtöbb nyugati országában a magyarokat a latin hungarusból származtatott névvel illetik. Ez egy érdekes elhalláson alapuló név. A szó eleji h-t általában olyankor használjuk, ha a magánhangzó kiejtése gondot okozna. A magyarok az onugor, törzsszövetséghez (azaz tíz törzs) tartoztak, s a szó eleji h az o nyomatékosítására került a nevükbe. A mai franciába még mindig a h nélküli alak van meg.

Trefort Ágoston 1877

„Tisztelem az urak álláspontját, én azonban, mint miniszter az ország érdekeit kell néznem és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb, a finnugorszármazás primátusát fogadom el; mivel nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finnugor elmélet mellett törnek lándzsát.” Trefort Ágoston kultuszminiszter 1877

A különbségek Egy nép meghatározásához több dolog szükséges. A magyaroknál is így van. Kell a nyelv (finnugor) Kell a zenei anyanyelv (török) Kell a genetikai eredet ( nem meghatározható, csak a keleti biztos Kell a tudati (török) Kell a spirituális, hitbeli (török)

A tudás ott kezdődik, amikor tolerálom a másik fél álláspontját „Halállal bűnhődjék, aki a másikat hitében háborítani meri!” Dzsingisz kán Erre az elvre épült a legtovább fennálló világbirodalom

Őshaza elméletek

Keltaminári elmélet

Keltaminári elmélet Az ősugorok közép-ázsiai eredetét vallja a keltaminári elmélet. Nevét az Aral-tó déli partvidékén, az i. e. 4. évezredben virágzó újkőkori műveltségtől kapta. Az elmélet szerint e kultúra népe ősugor volt, a finn és az ugor népek egymástól külön alakultak. Az i. e. 2. évezred elején létrejött andronovói műveltségnek az Aral-tó és a Kaszpi-tenger közén, majd Észak-Kazahsztán és Dél-Szibéria körzetében elterjedt csoportjai képezték az ősugorok történelmének következő fázisát. A kelteminári, majd az andronovói műveltségből kiváltak, és az Ob, valamint az Irtis mentén északra vándoroltak az ősugorok, a mai obi-ugor népek elődei. A kelteminári eredetű kőtechnika és edényművesség bizonyos elemeinek északi elterjedése, valamint az andronovóieredetű díszítőmotívumok továbbélése az obi-ugor népek régi és mai művészetében, az elmélet érvelésében központi szerepet tölt be. Az obi-ugorok embertani alkatában erősek a déli eredetű europid vonások; antropológiailag hasonlóak a régi osztják, vogul, valamint az andronovói kultúra emberéhez.

Kettős honfoglalás elmélete

Kettős honfoglalás A 7. század közepe táján meghalt a Kaukázus előterében, az Azovi-tenger partján uralkodó Kovrat onogur-bolgár nagyfejedelem. Birodalmának népessége több fajta hagyományú közösségeket egyesített. Két alaprétege volt: az egyik kaukázusi, ez volt a vezető, fegyveres réteg; a másik a Volga jobb partjáról származó, de önmagában is legalább két nép összeolvadásából keletkezett réteg. Ez a Volga-Káma vidékéről származó finnugor nyelvű magyarság földműves volt, ez adta Kuber népének zömét. Negyedik fia, Kuber 670 körül igen nagyszámú népével a Kárpát-medencébe vándorolt. Ezt a népet kései avarnak nevezi a történettudomány. Ez a kései avar nép a kb. 560 óta itt élő korai avarok fennhatósága alá került. Árpád magyarjai 895 táján tehát igen jelentős magyar népességet találtak itt a honfoglaláskor. Árpád magyarjai olyan területekre telepedtek le, ahol kései avarok nem vagy csak szórványosan éltek, tehát szálláshelyeik kiegészítik egymást

Finnugor elmélet

Hagyományos nézet a magyarok vándorlásáról Az ősmagyarság kialakulásának legkorábbi színtere a Dél-Uráltól keletre elterülő füves és ligetes pusztaság volt. Az éghajlati változás az i. e. 1. évezredben déli irányú elmozdulásra késztette őket: az ősmagyarság a Dél-Urál keleti oldaláról -tulajdonképpeni őshazájából- a Baskíria területén levő Magna Hungáriába költözött, ahol még jónéhány évszázadig éltek egyes néptöredékeik. Julianus barát nevezetes utazása után ezt a vidéket hívták Magna Hungariának, azaz Nagy-Magyarországnak. I. e. 400 és 300 között igen számottevő népmozgással számolhatunk, első ízben a Dél-Urál vidékén. A hidegebbé és nedvesebbé váló időjárás hatására jelentős népcsoportok költöztek ekkor délebbre (köztük az ősmagyarság is).Az átköltözés második feltehető időpontja mintegy 600 évvel későbbre tehető, nagyjából az i. sz. 350 és 400 közé. Ekkora Belső-Ázsiából előretörő hunok váltottak ki igen erős, tovagyűrűző népmozgást. A harmadik számba jöhető időpont az 550-es évek. Ekkor is a hunkorihoz hasonló népvándorlás zajlott le, amelynek elindítói a belső-ázsiai türkök voltak, akik 552-ben alapították birodalmukat. Mindezek mellet feltehető még az is, hogy magyarság esetleg nem egyszerre, egy tömegben lépte át az Urál hegység magaslatait, hanem több hullámban költözött át a hegyvonulat nyugati oldalára. Bármelyiket időpontot fogadjuk is el, az valószínű, hogy őseink i.sz. 700 előtt semmiképp nem hagyták el ezt a területet.

Szibériai őshaza elmélete

Szibériai őshaza Az uráli nyelvek közös életföldrajzi szókincsében a tajga fái dominálnak. A európai vegyes lombos erdők fái közül csak a szil neve közös. A két erdőség az i. e. 6-4. évezred folyamán az Észak-Urálban találkozott. Ebben a körzetben, az Urál hegység és az Alsó-Ob közötti területen éltek az uráliak. Az i. e. 3. évezred elején megkezdődött az uráliak szétvándorlásuk; a szibériai Agnara folyó és a Skandinávia között elterülő roppant tajgában létrejövő egységes arculatú műveltség előidézői a szétvándorló uráliak voltak. Finnország területén a csak Szibériában honos cirbolyafenyő ugyancsak szibériai kapcsolatokról vall.

Berta Árpád elmélete

A magyarok vándorútja Berta Árpád szerint A magyarság legrégebbi szállásterületét ott kell keresni, ahol később magyarsággá formálódó eleink jelentékeny része elvált a legközelebbi nyelvrokonaitól, a finnugor népek ugor csoportjába tartozó vogulok (manysik) és osztjákok (hantik) őseitől. Ez a terület délebbre volt a manysik és hantik mai lakóhelyeitől, hisz közvetlen nyelvrokonainkról tudjuk, hogy az ugor egység felbomlása után északra húzódtak. A magyarság mintegy ezer esztendőt tölthetett az „uráli őshazájában”, az Urál déli szakaszának keleti és nyugati oldalánál elterülő lankák által határolt vidéken. Innen megközelítőleg Kr.e. 500. körül vándoroltak el őseink. A steppei népvándorlásoknak számos oka lehetett. Gyakori az idegen népcsoportok hatására bekövetkező elmozdulás, de szerepet játszhatnak természeti csapások, a klimatikus viszonyok változásai, az ezekkel együttjáró életforma váltás, s néha több ok együttesen is hathat.Vándorlásuk nyugati, délnyugati irányú lehetett. Ez a vonulási irány a Kászpi-tenger északi partvidéke fölötti zónák és a Kaukázus északi lejtői felé vezetett. Ezt az is indokolja, hogy a magyarságnak csak ebben a zónában nyílott lehetősége a jelentékeny mennyiségű török jövevényszó átvételére. Itt kerülhettek be az ősmagyarba olyan török elemek, melyek növényföldrajzi meggondolások miatt mindenképpen a Kaukázus környékéhez kötődnek. Ezt támasztja alá még az is, hogy ez a terület nyújthatott terepet a magyar-alán kapcsolatokhoz is.

Uráli őshaza elmélet

Uráli őshaza Kína Mongólia határánál Az uráli őshaza Kína és Mongólia határvidékén jöhet számításba, mivel az i. e. 3-2. században keletkezett kínai források Ting-Ling és Bajdi néven Kína határától Észak-Nyugatra, a leírások alapján, europid jellegű népességet emlegetnek. Ez az elmélet feltételezi, hogy az ősuráliak a kérdéses europid népesség köréhez tartoztak. Az elképzelt belső-ázsiai őshazából a finnugorok a számojéd nyelvrokonaikat hátrahagyva, az i. e. 3. évezred előtt az Altaj és a Szaján közt fekvő Minuszinszki-medencébe vándoroltak. Ott az i. e. 3. évezredben a virágzó, fejlett újkőkori, majd kőrézkori halász-vadász, de földművelést, állattenyésztést is ismerő afanaszjevói műveltség lenne a finnugorság hagyatéka.Az i. e. 2. évezred első harmada körül, a dél-szibériai sztyepp felől északra hatoló andronovói műveltség ős- vagy óiráni népe elől, a Minuszinszki-medencéből a finnugorság Nyugat-Szibériába, az Urál keleti felének vidékére húzódott, közben azonban jelentős iráni szókincset és műveltséget vett át. Az i. e. 2. évezred közepe táján a kelet-uráli finnugorságból kivált finn-permi ág átkelt az Urálon, és a Volga-Káma, illetve a Volga-Oka közén telepedett meg. Az ugorok Nyugat-Szibériában maradtak, ahol óiráni nyelveket beszélő szkíta törzsek hatására műveltségük iráni elemei gyarapodtak. Az iaim-barabai sztyeppen élő ugorok az i. e. 1. évezredben lovasnomád életformára tértek át. Kora vaskori régészeti emlékeik egyfelől a permiek, másfelől a nyugat-szibériai sz...

A csodaszarvas legendája I.

A Képes Krónika alapján Történt pedig egy napon, hogy (Hunor és Magyar) vadászni igyekeztek, s amikor a pusztaságban egy gímszarvas futott eléjük, ők üldözőbe vették, az meg a Meotisz ingoványaiba futott előlük. S miután ott hirtelen eltűnt a szemük elől, noha sokáig keresték, semmiképp sem tudták megtalálni. Végül bebarangolva az említett ingoványokat, fölfedezték, hogy az alkalmas nyájak táplálására. Ezután visszatértek az apjukhoz, s engedélyét elnyerve minden ingóságukkal együtt a Meotisz ingoványai közé költöztek barmaikat legeltetni, s azzal a szándékkal, hogy majd ott laknak. Mármost Meotisz vidéke Perzsia országával szomszédos, egyetlen gázló kivételével mindenütt tenger veszi körül; bővelkedik folyóvízben, fűben, erdőben, halban szárnyasban és vadban; nehéz oda a ki és a bejárás.

A csodaszarvas legendája II.

Részlet a Tarih i Üngürüsz( A magyarok története )- ből Az évsztázadok hírnökei és a hírek elmondói ilyenképpen adták elő. A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől született két fi-a. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták. Ők voltak Nemród első fiai, és állandóan atyjuk palotájában laktak. Egy nap Nemród vadászatra ment, és magával vitte fiait is. Vadászat közben Nemród egy elejtendő vadra bukkant. Azonnal a nyomába eredt és üldözni kezdte. Fiai is mindenfelé vadat kémleltek, s egyszer csak egy csodálatos vad tűnt fel előttük, amely csodálatos színekben pompázott. Önkéntelenül is a vad után fordultak a lovaikkal a vágtában. A vad azonban elmenekült, és Adzsem tartomány határán a hegyek közé érve eltűnt. A két királyfi, bármily soká kereste is a vadat, nem találta meg. Sem a nevét, sem a fajtáját nem ismerték. A két királyfi gyorsan elfáradt, a szomorúság és a bánat tengeré-be merült. Azután tanácskoztak, hogy mitévők legyenek. Majd visszatértek atyjukhoz, és arra kérték, hogy Adzsem határán, azon a hegyes vidéken egy monostort építessen számukra, amelyben lemondva a világról lak-hatnak, és a világ népeitől visszavonulva saját gondjaikkal foglalkozhatnak. ... Ily módon öt évig laktak a monostorban, és ott nyugodtan éltek. A hatodik év kezdetén azonban a két legény elméjét megragadta a világ örömeinek az íze. Szívük rejtekében felébredt a hatalom utáni vágy. Mikor ezek ...

A csodaszarvas legendája III.

Képes Krónika És mikor ott álltak Vác táján, ahol most Szent Péter apostol egyháza van egy szarvas jelent meg nekik, agancsa telis tele volt égő gyertyákkal és futni kezdett előlük az erdő felé és megállt azon a helyen, ahol most a monostor van. Midőn a vitézek rányilaztak, a Dunába vetette magát és többet nem látták. Ennek láttán így szólt Boldog László: Valójában nem szarvas volt ez, hanem istennek angyala. És szólott Géza király: mond meg nékem szeretett testvérem, mit jelentettek a szarvas agancsán található égő gyertyák? Felelt Boldog László: nem agancsok azok, hanem szárnyak, és nem gyertyák, hanem ragyogó tollak, s azért állt meg ott, mert megjelölte azt a helyet, hogy a Boldogságos Szűznek ott építtessünk templomot, és ne másutt.

Emese álma

Az Úr megtestesülésének nyolcszáztizenkilencedik esztendejében Ügyek, amint fentebb mondottuk, nagyon sok idő múltán Mágóg király nemzetségéből való igen nemes vezére volt Szcítiának, aki feleségül vette Dentü-mogyerben Őnedbelia vezérnek Emes nevű leányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni, csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el. Mivel tehát az alvás közben feltűnő képet magyar nyelven álomnak mondják, és az ő születését álom jelezte előre, azért hívták őt szintén Álmosnak. Vagy azért hívták Álmosnak - ami latinul annyi, mint szent - mivel az ő ivadékaiból szent királyok és vezérek voltak születendők. De erről ne többet!

Emese álma II.

Álmos vezér pedig, miután világra született, nagy örömére szolgált Ügyeknek és rokonainak, továbbá Szcítia majdnem összes előkelőinek, merthogy az apja, Ügyek, Mágóg király nemzetségéből eredt. Maga Álmos meg szép, de barna orcájú volt; a szeme fekete, de nagy; a termete magas és karcsú; a keze nagy, az ujjai vaskosak. Álmos egyszersmind kegyes, jóakaratú, bőkezű, bölcs, derék katona volt; vidám adakozó mindazok részére, akik Szcítia országában abban az időben katonák voltak. Midőn pedig Álmos az érett kort elérte, mint egy a Szentlélek ajándéka jutott neki, s így pogány létére mégis hatalmasabb volt és bölcsebb Szcítia összes vezéreinél. És az országnak minden dolgát abban az időben az ő tanácsai szerint vagy az ő segítségével intézték. Mikor érett ifjúvá serdült, Álmos vezér akkor feleségül vette azon a földön egy igen nemes vezérnek a leányát. Ettől született Árpád nevű. fia, akit magával vitt Pannóniába, amint majd a következőkben előadjuk.

A honfoglalás arab kútfői

Ibn Ruszta és Gardízi műveiből A besenyők és a bolgárok közé tartozó '.sz.k.l.-ek[1] országa között van na magyarok határai közül ez első szélső határ. A magyar pedig a türkök egyik fajtája. Főnükük 20000 lovassal vonul ki. Főnükük neve a K.nde.[2] Ez azonban csak névleges címe a királyuknak, minthogy azt az embert, aki királyként uralkodik fölöttük Dzs.l.nak[3] hívják. Minden magyar a Dzsila nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, védelemben és más ügyekben. Országuk kiterjedt, hossza és széle 100 farszakh (1 farszakh kb. 6 km.) Boltos jurtáik vannak, s együtt vonulnak ki a sarjadó fűvel ... Egyik határuk a Rúm[4] (Fekete) tengerig ér, amelybe két folyó is ömlik. ... Lakhelyeik e két folyó között vannak. ... A magyarok lakóhelye bővelkedik fákban és vizekben. Talaja nedves. Sok szántóföldjük van. Állandóan legyőzik a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. A magyarok tűzimádók. ... Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek. Nagy testűek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit a kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak. Állandóan portyára mennek a szlávok ellen. A magyaroktól a szlávokig tíznapi járóföld van. A szlávok országának határvidékeihez közel van egy város, amelyet Wán.t.j.t.nak[5] hívnak. ... [1] Általában székelynek értelmezik ezt a betűcsoportot. [2] Valószínű olvasata a kende, vagy a kündü [3] Az olvasatok között van a gyula, a dzsila és a gyelu is [4] Rúmnak nev...

A honfoglalás arab kútfői 2

A kazár kagán és környezete Részletek Ibn Faldán jelentéséből A kazárok királyát kagánnak nevezik. Ő minden négy hónapban csak egyszer jelenik meg nyilvánosan, egyébként teljes visszavonultságban él. Őt magát Nagy - kagánnak helyettesét pedig kagán bejnek nevezik. Az utóbbi vezeti a seregeket és igazgatja azok ügyeit. Ő intézi az államügyeket, ő foglalkozik velük, ő jelenik meg nyilvánosan a nép előtt, és ő vezeti a portyákat. Nekik vetik alá magukat a szomszéd királyok. A kagán-beh mindennap a Nagy-kagán elé járul, megalázva magát isten színe előtti alázattal. Nem járul elé csak mezítláb, miközben kezében egy darab fát visz. Amikor köszönti őt, meggyújtja ezt a fát előtte, majd amikor meggyújtotta a király mellé ül a trónra, jobb keze felől. Utána egy másik ember következik, akit K.n.d.r-kagánnak neveznek, azután pedig egy másik, hanem Dzsáw.s.gh.j.r.-nak neveznek. ... A Nagy- király szokásai közé tartozik, hogy nem ül le az emberekkel és nem is beszél velük. ... A kazár király szokásai közé tartozik, hogy huszonöt feleséget tart. Felesége közül mindegyik a vele szomszédos királyok leányai közül származik. ... minden egyes asszonynak egy külön eunuchja van, aki őt őrzi . ... A nagy királyok uralkodási ideje negyven esztendő, s ha csak egyetlen nappal is túlhaladnak ezen, megölik őket alattvalóik, és kíséretük, és ezt mondják: " Már megfogyatkozott értelme és meggyengült az ítélete. " ... A kazárok és a királyok zsidó vallású.

Login using your SlideFinder account

Or use your third party provider to login

A magyarok elődeiről és a honfoglalásrólÖsszefoglaló