A magyarok elődeiről és a honfoglalásrólÖsszefoglaló
A honfoglalás bizánci kútfői
A türkök népének eredetéről, és hogy honnan származnak.
A türkök népe régen a Kazáriához közel szerzett magának lakóhelyet, azon a helyen, amelyet első vajdájuk nevéről Levediának neveznek, melyet tulajdonnevén Leve-dinek, méltóságánál fogva pedig, miként az utána való többit is, vajdának hívtak. Ezen a helyen, az imént említett Levédiában folyik a Chidmas folyó, melyet Chingilusnak is neveznek. De abban az időben nem türköknek mondták őket, hanem valamilyen okból Sabartaoi aszfaloinak nevezték. A türkök hét törzsből állottak, de sem saját, sem idegen fejedelem felettük soha volt, hanem valamiféle vajdák voltak közöttük, akik közül az első vajda volt Levedi. Együtt laktak a kazárokkal három esztendeig, s minden háborújukban együtt harcoltak a kazárokkal. Kazária fejedelme, a kagán vitézségükért, és szövetségükért nemes kazár nőt adott feleségül a kazárok első vajdájának, akit Levedinek neveztek vitézségének nagy híre és nemzetségének fénye miatt, hogy tőle gyermekeket szüljön, de a sors úgy akarta, hogy az a Levedi nem nemzett azzal a kazár nővel gyermeket. A besenyők pedig, akiket korábban kangarnak neveztek, ezek hát a kazárok ellen háborút indítván és legyőzetvén, kénytelenek voltak saját földjüket elhagyni és a türkök földjére telepedni. Amikor a kangarnak nevezett besenyők és a türkök között háború ütött ki, a türkök hadserege vereséget szenvedett és két részre szakadt. Az egyik rész kelet felé, Perzsia vidékén telepedett le, s ezeket a türkök régi nevén mostanáig sz...
A nomád eskü 1.
" Kettévágtak egy ebet, vérét megízlelték, kitéptek egy marék füvet, ittak majd kiloccsantottak egy kupa vizet, felrúgtak egy nyerget, s a végén féket, azaz kantárt vetettek egymás nyakába. Az eskü értelmezése így hangzott: Ha valaki ezt az esküt megszegi úgy ontassék a vére, mint az ebnek, maradékait vigye szét a szél és víz, egész nemzetsége pedig jusson szolgaságra, mint ahogy lovak az ember szolgái.
A nomád eskü 1.b
Küsid pedig a Duna vizéből megtöltötte kulacsát, tarsolyába perjefüvet tett, magához vett a fekete rögű földből, majd visszatért övéihez. Mindent elmondott, amit látott és hallott és nagy tetszésre talált náluk. ...
Ezután a követet közös elhatározással visszaküldték az imént említett fejedelemhez, és földje fejében egy nagy lovat küldtek neki, arábiai aranyával aranyozott nyereggel, és aranyozott kötőfékkel. A fejedelem ennek láttán még inkább örvendezett, mert azt gondolta, hogy a földjéért valamiféle vendégajándékot küldtek neki. A követ pedig ekkor a fejedelemtől földet, füvet, és vizet kért. A fejedelem mosolyogva így szólt: " Vegyenek csak, amennyit csak akarnak, ezért az ajándékért! ".
Nomád eskü 1.c
" Árpád az övéivel egyetemben ezt mondja neked: azon a földön, amelyet megvásároltak tőled, tovább semmiképpen se maradj; mert a földedet megvették a lovon, a füvedet a kötőféken, vizedet a nyergen. S te örökbér ellenében, azaz ínségedben és mohóságodban átengedted a földet, a füvet és a vizet." A fejedelem, miután elmondták neki az üzenetet, mosolyogva így szólt: " Azt a lovat fakalapáccsal üssék agyon, kötőfékét vessék a legelőre, aranyos nyergét dobják a Dunába! " A követ ezt válaszolta neki: " S ebből uram, ugyan mi kár éri őket? Ha a lovat megöleted, az ő kutyáiknak adsz táplálékot, ha a kötőféket a fűbe vetteted, az ő szénát kaszáló emberei találják meg; az arany kötőféket pedig a nyerget a Dunába dobod, az ő halászaik teszik partra és viszik haza az arany nyerget. Ha tehát a föld, a fű és a víz az övék, minden az övék. "
Nomád eskü 2.
Akkor a hét fejedelmi személy közös, és végérvényes döntésre jutott, miszerint a megkezdett utat csak úgy tudják véghezvinni, ha maguknak fejedelmet és parancsolót választanak. Tehát a hét férfiú szabad akaratából és közös megegyezéséből Ügyek fia Álmos és nemzetségéből majdan származók személyében fejedelmet és parancsolót választott magának és fiai fiainak is, az utolsó nemzedékig. Ügyek fia Álmos fejedelem és a tőle leszármazók ugyanis előkelőbb születésűeknek és harcra termettebbnek mutatkoztak. A hét fejedelmi személy ugyanis kiváló születésű, hadra termett és hűséges volt. Akkor egyhangúan így szóltak Árpád fejedelemhez: „A mai naptól fogva téged választunk meg téged fejedelmünkké és parancsolónkká. Ahová a sors elvezet téged, oda mi is követünk. Akkor az említett férfiúk megerősítették Álmos fejedelemnek tett esküjüket. : pogány módra vérüket egy edénybe folyatták. Bár pogányok voltak, közösen tett hűségesküjüket halálukig megtartották a következők szerint.
Az esküjük.
Az eskü első pontja így hangzott, hogy maguk és utódaik fejedelme mindenkor Álmos nemzetségéből származzon. Az eskü második pontja úgy szólt, hogy a közös vállalkozások során szerzett javakból mindegyikük részesülhessen. Az eskü harmadik pontja szerint a fejedelmi személyek, és fiaik tanácsát mindig ki kell kérni, ők Álmost saját akaratából választották meg uruknak. Az eskü negyedik pontja úgy szólt, hogy ha utódaik közül bárki hűtlennek bizonyulna a fejedelmi személlyel szemben, és ellentétet szítana...
Turul 1.
A régi tarsolylemezeinken mindig szerepel ez az állat. Érdekessége, hogy foga van, ami általában szárnyasok esetében nem szokásos. Ez a fog nem csontból, vagy kalciumból van, hanem ugyanabból az anyagból, mint a sólyom csőre.
A további bizonyíték egy díszítés, amit valamikor egy fejedelem ékszerként a sapkáján viselt. Sapka, vagy sisakdísz, és egy sólyomfejet mintázott. A madár feje kék, s ez egyedül a kerecsensólyomra jellemző a régi magyarok által ismert ragadozó madarak közül. a fiatal kerecsensólyom lába, szemgyűrűje és csőre kékes viaszbevonatú.
Turul 2.
Aztán előkerült egy perzsa kézirat is. A múlt században élt perzsa fősolymász mondta, hogy asz-szúfi vadászsólyommal akár sast is lehet fogni, s ezt egykori északi szomszédaik címer állatul választották. Perzsiában a szavárd magyarok éltek, mint északi szomszéd; az a törzs, amelyet a bizánci források szabartü aszfaloinak, azaz rettenthetetlen szavárdoknak neveznek. És mivel ők is magyarok, nem véletlen a címerállat azonosság.
Turulmadár képeken
Az Anonymusi vezérnévsor
Árpád Előd Ond Kond Tas Huba Töhötöm
A Képes Krónikabeli vezérnévsor
Árpád Szabolcs, Gyula, Örs, Ond, Lél, Vérbulcsú
A tíz törzs neve Nyék, Megyer, Tarján, Jenő, Kürt Gyramat, Kér, Keszi, Szavárd és Kabar
A Törzsek mesterségesek, és török nyelven hadrendi besorolást jelentenek.
A szavárdok az a törzs, aki Etelközben Perzsiába ment. Őket hívják szabartoi aszfaloinak
A kabar név jelentése lázadó. Azon kazárok neve, akik fellázadtak a kazár kagán zsidó vallásra való áttérése miatt
A vándorlás elemei
Feltételezett Őshaza
Magna Ungaria
Levédia
Etelköz
Kárpát medence
A honfoglalás elemei
Partium és az Al-Duna
Erdély
Tiszántúl
Duna- Tisza köze
Dunántúl
Géza fejedelem jellemzése
Azt mondják Géza igencsak megutálta a szkíta vadságot, kezdett kilábalni a hunok pogány embertelenségéből, és azután sokkal engedékenyebbnek mutatkozott a külföldiek, mint saját emberei iránt, tudniillik, hogy ne kelljen a magyarok fertőzött és szennyes lelkületét erőszakkal és fegyverrel kielégítenie, minden környező néppel az övéi számára addig ismeretlen békét kötött. Ünnepélyes nyilatkozatában minden kereszténynek szabad belépést és sérthetetlen vendégjogot biztosított, a papoknak és a szent törvény tanulóinak tekintélyes fizetséget igért, hogy Pannóniába édesgesse őket. ... Ő maga pedig több udvarnokával együtt felvette a tiszta hit szentségeit. És semmi sem nyugtalanította erősebben, mint annak a tudata, hogy a kemény nyakú köznépet és az előkelők vad lelkületét roppant fáradtság és komoly szigor nélkül nem lehet az igaz vallásra téríteni. Arra is gondolt, hogy nehéz feladat lesz a bálványok öröklött tiszteletét kiirtani, az ősi szertartásokat megszüntetni, egy új vallás templomait felépíteni, és a régiek ceremóniáit eltörölve attól az ellenségtől fogadni el a szent tant, amelyet gyakran vertek tönkre súlyos csatában. ... ( Gézának nem lehet ), ... hogy a szkíta nemzetet megváltsa a pogány vallástól, mert keze vértől szennyezett; semmiképpen nem volna illendő, hogy emberi vértől csepegő kéz szent épületeket emeljen, a tiszta hit alapjait megvesse, hiszen ez jámbor és bűnnel nem szentségtelenített kezet kíván. "
Géza 2.
Géza a magyar állam megteremtője, István az ő művét fejezte be. Hogy nem lehetett hétköznapi ember, arra sok jel utal, többek közt fia házassága is. Tudvalévő, hogy a német-római császári ház leányait csak egyenlő rangú királyi, fejedelmi sarjakhoz adta férjhez. Egy-egy lengyel vagy cseh fejedelem legfeljebb grófi rangú hölgyet kaphatott feleségül, míg a fiatal, nem is teljesen keresztény magyar állam nagyfejedelme fia számára a német római császár unokahúgát kérte és kaphatta meg. Ez egymagában is azt jelentette, hogy Géza hatalma, állama erős volt, ő maga pedig egyenrangúnak számított a német- római császárral. Nyilván ebbe belejátszhatott az Attilától való leszármazás, tehát az isteni küldetés, a turultól való újjászületés tudata is. De tekintve ezzel a német- római diplomácia nagy valóságérzékét, ezzel a házassággal voltaképpen az erős magyar államot ismerték el. a frigy nyilván nem a későbbi István királynak szólt - hiszen az ilyen házasságokat akkor a szülők kötötték, a fiatalok megkérdezése nélkül - a nász Géza hatalmának elismerése volt. Géza már korábban megkeresztelkedett, és a keresztségben az István nevet kapta, megparancsolta a keresztelő Brúnó püspöknek, hogy fiát is István névre keresztelje. Az István név megkoszorúzottat, koronázottat jelent. a katolikus egyház védőszentje, az első megkövezett őskeresztény vértanú volt.
Copy the following code to your webpage or blog to embed this presentation:
<a href="http://www.slidefinder.net/m/magyarok_elodeirol_honfoglalásról/amagyarokeldeirlsahonfoglalsrl/12856692" class="slidefinder">A magyarok elődeiről és a honfoglalásról</a>
<a href="http://www.slidefinder.net/m/magyarok_elodeirol_honfoglalásról/amagyarokeldeirlsahonfoglalsrl/12856692" class="slidefinder">A magyarok elődeiről és a honfoglalásról</a>
Det3
<script type="text/javascript" src="http://www.slidefinder.net/scripts/embedded.js"></script>
Comments