Határok a térbenTerek 2 (Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban)
Határok a térben
Terek 2 (Nemes Nagy József: A tér a társadalomkutatásban)
Terek tagolódása
Önálló jellemzők alapján, funkciókkal rendelkező részekre való tagolódás Alapvető tagolási irány Vertikális Horizontális
Vertikális tagozódás
Magassági tagozódás hétköznapi jelentésben egymás feletti elhelyezkedést jelent Vertikum - egymásra épülés társadalmi-gazdasági reálszerveződésben, munkamegosztásban Hierarchia Szervezetekben, irányítási mechanizmusokban a függés, az alá-, fölérendeltségi viszony hozza létre
Magassági tagozódás
Domborzati tagoltság jelölése Kitűntetett irány a földi gravitáció iránya által kijelölt függőleges kiterjedés Jelentősége, hatása Mezőgazdasági tevékenységre Termékszerkezetre Infrastrukturális hálózatok kiépítési lehetőségeire Építészetre stb.
Vertikumok
Egymásra épülés relációja Termelő-ágazatokban Kitermelő-ágazatok (pl. bányászat) Alapanyag-termelés (pl. kohászat) Feldolgozóipar (pl. gépgyártás) Szolgáltató-szférában pl. oktatásban óvoda, általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmény Magasabb szint feltételezi az alacsonyabb szint létét Egy-egy szintet nem lehet átugorni, kihagyni, azaz a vertikum egységes rendszerként működik
Hierarchiák
Szervezetekhez, irányításhoz s az ezekben működő függéshez, alá- és fölérendeltséghez kötött Minden szint függésben van a fölötte állótól Többfajta hierarchikus tagoltság mellett is működőképes (szemben a vertikummal) Egy-egy szintet is ki lehet hagyni, de ez nehezítheti a működést Túltagoltság is vezethet működési problémákhoz Településhierarchia
Horizontális térfelosztás
A földrajzi tér határvonalakkal való tagolásának eszköze Két iránya: Nagyobb egységek részekre bontása (területi dezaggregáció) Kisebb területegységek összevonása (területi aggregáció)
Horizontális térfelosztási szempontok
A gyakorlati, sokszor irányítási funkciókhoz is kapcsolódó társadalmi térfelosztások 3 alapvető szempont mentén rendszerezhetőek: A valóságos térbeli szerveződés követése Az összehasonlíthatóság A kezelhetőség
Valóságos szerveződés követése
Ahány társadalmi jelenség, szinte ugyanannyi körzetrendszer alkalmazható, mert mindegyik jelenségre más az optimális rendszer. Választás vizsgálata: választási körzet Mezőgazdaság vizsgálata: termelési körzet, stb. Jellemzője: A funkcionális összetartozás Belső homogenitás Térfelosztás teljessége
Az összehasonlíthatóság - kompatibilitás
Hasonló szintű, más térfelosztásokhoz való illesztés figyelembe vétele Közigazgatási térfelosztás Egyidejű, keresztmetszeti összehangolást segíti Időbeli, történeti stabilitása a térfelosztásnak Hosszú távú összehasonlítást segíti
A kezelhetőség szempontjai
Optimális méretek Kezelhető számú egység Információs rendszerek térfelosztásai
A térfelosztás hatása a szegregáció mértékére
„Fehérek” és „feketék” elhelyezkedése a térben „A” Alaphelyzet: nincs belső határ „B” térfelosztás: feketék külön, és fehérek is külön-külön „C” térfelosztás: egy vegyes körzet, több csak fehér körzet „D” térfelosztás: mindegyik vegyes körzet
Határok
Határok kijelölése: horizontális térfelosztás Határ menti térségek vizsgálataiban a határ fogalmának alapvető funkciói: Elválasztó Összekapcsoló Ütköző Szűrő A határfogalom különböző elentései: A határ, mint elválasztó térelem, gát (barrier) A határ, mint szűrőzóna, kapukkal (filter) A határ, mint perem, ütköző zóna (frontier) A határ, mint összekapcsoló elem (kontaktus zóna)
Comments