Agresszió megjelenése:verbálisan viselkedésben,tettekben egyénileg: mások ellen vagy önmagunk ellen tömegben
Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták
Dr. Figula Erika Ph.D Pedagógiai szakpszichológus Tanszékvezető főiskolai tanár Nyíregyházi Főiskola e-mail: figulae@nyf.hu
Agresszió megjelenése:
verbálisan viselkedésben,tettekben egyénileg: mások ellen vagy önmagunk ellen tömegben
Iskolai erőszak
Iskolai erőszakon (bullying) olyan viselkedést értünk, ahol az agresszív aktusnak nincs nyilvánvaló kiváltó oka (nem reaktív agresszió) Direkt bullying a zaklatás közvetlen megnyilvánulását jelenti (verekedés, gúnyolódás, csúfolódás, piszkálás, lökdösés, valamint az erőszak minden közvetlenül megnyilvánuló formája) Indirekt bullying a zaklatás közvetett megnyilvánulására utal, melynek eredményeként egy gyermek az osztályban elszigetelődik, a többiek kiközösítik és ennek számtalan módon tanújelét is adják
Az iskolai erőszak kutatása
Nyíregyházi Főiskola, Pszichológia tanszék Iskolai Erőszak kutatócsoport
A kutatás szakaszai
1 Szakasz (2003-2004) A bullying kutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében (Figula Erika kutatásai) Iskolai Erőszak kutatócsoport megalakulása(2006) 2. Szakasz (2006-2008) Iskolai Erőszak Kérdőív kidolgozása Az iskolai erőszakkal kapcsolatban előforduló magatartásminták vizsgálata
A kutatás szakaszai
3. Szakasz (2009-2011) További kutatásunk során azokat a háttértényezőket tárjuk fel, amelyek segítenek megérteni a támadóvá, áldozattá és szemlélővé válás folyamatát, valamint lehetővé teszik a hatékony a mentálhigiénés segítés lehetőségeinek a kidolgozását
Bullying kutatása Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében 505 fős mintán
ELSŐ KUTATÁSI SZAKASZ (2003-2004)
Iskolai erőszakkal kapcsolatos viselkedésminták előfordulásának alakulása
Bántalmazás célpontja: védekezésre képtelen: 50% félénk: 25% Oka: erősebb, mint az áldozat: 42,4% idősebb, mint az áldozat: 23,5% az áldozat jobb tanuló: 22,8% az áldozat”más”, mint a támadó: 43,1% az áldozat nem üt vissza: 50,7% egyéb ok: ellenszenv, szegénység
Bántalmazás oka a támadó szemszögéből
-az áldozat jelenléte is zavarja: 100% -az áldozat köznapi kommunikációjában megnyilvánuló jellemzők ( dicsekvő, beképzelt, talpnyaló, gyáva): 98% -a támadó tudja, hogy félnek tőle: 47,7% - „ más”, mint a támadó: 12,3%
A támadók bántalmazást követő érzései
-megkönnyebbülést érez: 44,6% -még agresszívebbnek érzi magát: 32,3% -bűntudata van: 44,6% -nincs bűntudata: 53,4% -fél a következménytől: 96,9%
Bántalmazás lokalizációja az iskolában
-osztályteremben, szünetben: 100% -osztályteremben órán: 29,2% -iskolában a folyosón: 52,3% -iskolában az udvaron: 67,7% -iskolában a Wc-ben: 8,5% -iskolán kívül az utcán: 100% A bántalmazottak nem érzik magukat védettnek sem a tanárok, sem a társaik által.
Az Iskolai Erőszak Kérdőív kidolgozása
Második kutatási szakasz első szakasza (2006-2008)
A kutatási célkitűzés
Kutatásunk célja az volt, hogy feltárja, hogy az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták szerkezetét, a támadó, az áldozat, a csatlakozó beavatkozó, a segítő beavatkozó és szemlélő magatartásminta előfordulási arányát az általános és középiskolás tanulók között, különös tekintettel a nemi és életkori eltérésekre
Módszertan
Minta
A vizsgálatban 1365 fős (731 lány, 634 fiú) általános és középiskolai tanuló vett részt. A vizsgálati minta iskolatípus szerinti megoszlása a következőképpen alakult: Általános iskola felső tagozat: 905 fő (423 lány, 482 fiú) Középiskola: 460 fő (308 lány, 152 fiú)
Minta
A vizsgálati minta lakóhely szerinti megoszlása a következő képet mutatta: Nyíregyháza: 401 fő Budapest: 231 fő Kisváros (20 00 fő alatti lakos): 600 fő Község (5000 fő alatti lakos): 133 fő
Minta
A vizsgálati minta életkor szerinti megoszlása: 11-12 év: 410 fő (205 lány, 205 fiú) 13-14 év: 446 fő (205 lány, 241 fiú) 15-16 év: 259 fő (153 lány, 106 fiú) 17-19 év: 250 fő (165 lány, 85 fiú)
A vizsgálat eszköze
Iskolai erőszak kérdőív Olyan mérőeszköz , amely segítséget nyújthat az iskolai gyakorlatban előforduló erőszakos magatartás- és viselkedésminták különböző típusainak beazonosításában
Comments