A hasznossági függvények (Adott jószág mennyisége és az elfogyasztása által nyerhető hasznosságérzet közötti kapcsolat) Alma mennyisége A fogyasztó összhaszna maximális Telítettségi pont MU = 0
FOGYASZTÓI MAGATARTÁS
A fogyasztói magatartás A fogyasztói döntés tényezői Belső igények Külső feltételek Szükségletek Preferencia rendszer Reáljövedelem Ár Nominál- jövedelem Szűkösség Fizetőképes szükséglet KERESLET
Fogyasztói magatartás Szükségletek rangsora preferenciarendszer - belső, személyes értékrend - adott kor társadalmi szokásai által befolyásolt A fogyasztó a hasznosság maximalizálására törekszik HASZNOSSÁG = SZÜKSÉGLET-KIELÉGíTŐ képesség NOMINÁLJÖVEDELEM a jövedelem pénzbeni összege REÁLJÖVEDELEM a nomináljövedelem vásárlóereje
‹#›
A hasznosság A teljes haszon: kifejezi, hogy az elfogyasztott javak összessége mekkora szükséglet-kielégítést eredményez (TU) A határhaszon: menyire értékeli a fogyasztó az utoljára elfogyasztott jószág-egységet, azaz mennyivel változik a fogyasztó összhaszna, ha valamely termék fogyasztását egy-egy egységgel növeli (MU) TU MU = Q Teljes haszon változása A fogyasztott mennyiség változása =
A szükséglet-kielégítési folyamat Az elfogyasztott termék mennyisége Teljes haszon TU Határ- haszon MU 10 10 18 8 24 6 28 4 30 2 29 - 1 Szükséglet-kielégítés
TU és MU (Töltsd ki a táblázatok hiányzó adatait!) Q 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 TU 19 36 51 64 75 84 91 96 99 100 99 MU Q 1 2 3 4 5 6 7 TU MU 15 14 12 10 5 3 2 MU 19 17 15 13 11 9 7 5 3 1 -1 TU 15 29 41 51 56 59 61
A hasznossági függvények (Adott jószág mennyisége és az elfogyasztása által nyerhető hasznosságérzet közötti kapcsolat) Alma mennyisége A fogyasztó összhaszna maximális Telítettségi pont MU = 0
Gossen I. törvénye „Egy adott élvezet nagysága csökken, ha ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.” Csökkenő határhaszon elve: az egymást követő újabb jószágegységek elfogyasztásával a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő Hermann Heinrich Gossen
Gossen II. törvénye „Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, viszont nincs elegendő ideje, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.”
Gossen II. törvénye Az előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegy- ség bármely termék vásárlása esetén ugyanazt a haszonnövekedést eredményezi MUa MUb MUn Pa Pb Pn = =…=
Gossen II. törvénye „A” termék mennyisége TU MU 1. 6 6 2. 11 5 3. 15 4 4. 17 2 5. 16 -1 „B” termék mennyisége TU MU 1. 10 10 2. 18 8 3. 24 6 4. 28 4 5. 30 2 Ár 50 Ft/db Ár 100 Ft/db összes jövedelem 600 Ft 2 db „A”= 100 Ft MU = 5 5/50 = 0,1 5 db „B” = 500 Ft MU = 2 2/100 = 0,02 TU =11+30 =41 4 db „B” = 400 Ft MU = 4 4/100 = 0,04 4 db „A” = 200 Ft MU = 2 2/50 = 0,04 TU = 17 + 28 = 45 Nyert haszon 4+2 Feláldozott haszon 2
Comments