ÉSZAKI MODELL MAGYARORSZÁGON Dr. Pogátsa Zoltán (NyME, CEU)
ÉSZAKI MODELL MAGYARORSZÁGON Dr. Pogátsa Zoltán (NyME, CEU)
Az Északi modell jellegzetességei: Magas foglalkoztatás Magas bérek Alacsony államadósság (fenntartható költségvetés) Alacsony társadalmi különbségek
Tévedések
Az Északi Modell a gazdagok modellje: oda-vissza hatás Az északi modell kulturálisan egyedi: nem a skandináv erdőben nő, hosszú évtizedeken át kellett érte dolgozni (Saltsjöbaden, 1938) Olaj: csak Norvégia, ellenpélda Nigéria és Szaud-Arábia
Az Északi Modell lényege
„A globális gazdaság legnagyobb hozzáadott értékű és legjobban fizetett munkahelyeit kell megcsípni.” Két oszlopa: 1.) Béralku és 2.) Képzés
Béralku Minden két évben A Statisztikai Hivatal „statisztikai keretet készít”: termelékenység iparágakra és foglalkozási profilokra lebontva Ez alapján a nagyon erős szakszervezetek és a nagyon erős kamarák megegyeznek. Az állam facilitál A kiváló képzési rendszer alátámaszt
Előnyei A munkavállalók bére nő A munkaadók együttműködő szakszervezeteket kapnak és lefelé is alkalmazkodó, rugalmas béreket A kormány szintén
Képzési rendszer Skillekre megy: matematikai, nyelvi, pszichoszociális A tanári hivatás vonzó, tülekednek érte Meg van finanszírozva Teljesítményértékelés
Oktatás finanszírozása
Education at a glance, 2007, pps: OECD ÁTLAG: $ 12.907 MAGYARORSZÁG: $ 6.721
Lehetséges-e Magyarországon?
Neoliberális dogma:
„Nem lehet béreket emelni, mert nem teszi lehetővé a termelékenység”
Bérek v. termelékenység (Eurostat 2010 pps)
MAGYARORSZÁG/EU27 32,16% BÉR 60% TERMELÉKENYSÉG
CSEHORSZÁG MAGYARRAL = TERMELÉKENYSÉG +30% BÉR EU ÁTLAG FELETTI FOGLALKOZTATÁS
SZLOVÉNIA +25% TERMELÉKENYSÉG DUPLA BÉR EU ÁTLAG FELETTI FOGLALKOZTATÁS
Comments